A kutyák többségében fordulnak elő különböző viselkedészavarok, hiszen hasonlóan az emberekhez, a kutyáknak is megvannak a saját bajaik, problémáik és félelmeik. Azáltal, hogy a kutyák személyisége, tréningezése, életvitele is nagyon változatos, így ennél a fajnál mindez nagyban befolyásolja a jó és rossz tulajdonságaikat, illetve a viselkedésüket. A legtöbb viselkedészavar terápiával orvosolható, azonban ez sokszor nagyon hosszadalmas, sok türelmet és időt igénybe vevő folyamat, de mindenképpen érdemes megpróbálni. Mind a kutya mind a gazda életminőségét javítja az, ha a viselkedészavarok enyhülnek vagy szerencsés esetben meg is oldódnak.
A szeparációs szorongás az egyik leggyakrabban előforduló viselkedészavarok közé tartozik. A nevéből is adódóan ez a kifejezés azt takarja, hogy az állat fél attól, hogy elszeparálják (=elválasztják) a gazdájától. A szeparációs szorongással rendelkező kutya egyfajta stresszként éli meg azt, hogy a gazdi egyedül hagyja, és ilyenkor olyan cselekvéseket vihet végbe, ami alap esetben egyáltalán nem jellemző rá. Ez legtöbbször akkor fordul elő, ha a házban otthon hagyja a gazda az állatot, azonban olyan élethelyzetekben is kialakulhat, amikor például a kutyát a pórázzal akár csak néhány percre is egy ismerős/barát veszi át, míg a gazda elintéz valamit. Most elsőkörben az otthon hagyott állatok viselkedészavaráról lesz szó.
Sokszor a kutyán már akkor látszódik a nyugtalanság amikor a gazdi még csak készülődik el otthonról, pakolja össze a táskáját, veszi fel a cipőjét. Miután pedig a gazdi elmegy otthonról megkezdődik az igazi szorongás. Amit ilyenkor produkálhat a kutya az nagyon változatos, előfordul, hogy bepiszkít a lakásba (annak ellenére, hogy alapból már szobatiszta), vokalizál (nyüszít, ugat, vonyít), kárt tesz a lakásban, annak berendezéseiben (bútorokban, cipőkben, ruhákban) és akár saját magában is (megrághatja a mancsát, vagy túlzottan kinyalogathatja azt, akár ki is sebesítve a bőrt). A szeparációs szorongással rendelkező kutya stresszben éli meg mindazt az időt amit egyedül kell töltenie, nem találja a helyét, nyugtalan, nézi azt az ajtót amin a gazdája távozott, esetleg kaparja is azt, próbál kimenekülni. A szorongás súlyossága változó lehet, egészen enyhétől a súlyosig. Olyan is megeshet, hogy a kutya csendben, úgymond magában szorong, és nem ad semmiféle arra utaló jelet, ebben az esetben rettentően nehéz észre venni a viselkedésproblémát.
Fontos azt megjegyezni, hogy a szeparációs szorongást mi emberek is ki tudjuk váltani vagy fel tudjuk erősíteni, például, ha hosszas könnyes búcsút veszünk az állattól, és egyfajta rossz érzéssel vagy felfokozott izgalmi állapotban hagyjuk ott az állatot utána, illetve amikor a távollét után megérkezünk és üdvrivalgást rendezünk. Persze a kutya nagyon örül amikor hazaér a gazdája, és ez rendben van is így, de ezt az izgalmi állapotot nem szabad fokozni, e helyett az a bevált taktika, hogy félig meddig figyelmen kívül kell hagyni a kutyát, megsimogatjuk, köszönünk neki, aztán intézzük is a dolgainkat és semmi extra. Ugyanis, ha ezt a boldogság érzetet felnagyítjuk a kutyában, akkor azt érjük csak el vele, hogy a távollétünk során a kutya még jobban azt fogja várni, hogy megérkezzünk.
A szeparációs szorongás kezelése kifejezetten fontos, hiszen hosszú távon a stressznek számos negatív hatása van a kutya szervezetére. A kezelési lehetőségek közé tartozik:
1) Viselkedésterapeutával vagy viselkedészavarok kezelésével is foglalkozó trénerrel segítségével ki kell alakítani egy tréningezési tervet.
2) A terv során fontos a pozitív megerősítés, és az, hogy nagyon türelmesen kell kezelni a szituációt.
3) A tréning során eleinte akár csak néhány másodpercre/percre hagyják egyedül a kutyát, és ezt az időt fokozatosan kell növelni, apránként haladva. Ez a tréning tehát egy hosszadalmas folyamat, de mindenképpen megéri a sok fáradozást.
4) Súlyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, ilyenkor az állatorvossal való együttműködés elengedhetetlen.
5) A kellő fizikai és mentális aktivitással és a kutya lefárasztásával csökkenteni lehet a szeparáció mértékét.
6) A kereskedelemben kaphatóak olyan játékok és eszközök, amelyeket jutalomfalattal/eleséggel lehet megtölteni, így az étel általi motiváció és játék lefoglalja a kutyát, így kevésbé van ideje azon stresszelni, hogy egyedül van. Használhatunk lick mat-et, szimatszőnyeget, különböző logikai játékokat.
A tréningezéshez tényleg minden erőfeszítésedre szükséged lesz, de adódhatnak olyan szituációk, amelyeket egyedül nem tudsz megoldani, illetve amíg még nem tart ott a tréning, hogy több órára magára lehessen hagyni a kutyust, addig javasolt segítséget kérni. Azáltal, hogy ilyenkor a kutyát csak nagyon rövid időre lehet magára hagyni vagy semennyire (ez mindig attól függ, hogy hol tart az adott terápia) szükséged lesz egy megbízható emberre, aki vigyáz a kutyádra és lefoglalja amíg Te távol vagy.
Erre a feladatra kedvedre válogathatsz okleveles szittereink közül. A napközbeni felvigyázás mellett napi akár többszöri sétával fizikailag is lefárasztják a szitterek a kutyát, így az egy kiadós séta vagy szaladgálás után fáradtan fog ledőlni az ágyába pihenni, kevésbé aggódva azon, hogy hol a gazdája. A szitterek igyekeznek a gazdi és a kutya kedvében járni, így az egyedi kéréseket mindig figyelembe veszik ezáltal személyre vagyis kutyára szabottan tudnak elvállalni különböző megkereséseket.
Ha segítségre van szükséged, nézz szét szittereink közt, KATTINTS IDE!
